A Mester áll derékig a szarban. Kér egy fogót a segédtől, aki a csatorna szélén guggolva beadja neki. A Mester nagy levegőt vesz, befogja az orrát, lebukik és igazít valamit. Feljön, kér egy kalapácsot, lebukik, igazít valamit. Ez így megy egy darabig, míg el nem készül. A Mester kijön, csöpög róla a matéria, a csatornapatkányok riadtan menekülnek.
Odaszól a segédnek:
- Na látod fiam, ha tanultál volna, nem kellene egész életedben csak a szerszámokat adogatnod!
