Mitől zakatol a vonat kereke?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot.
Miből is áll a vonat?
Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy) kocsi.
Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk.
De miből áll egy vagon?
Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz.
A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból és a kerekekből.
Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerekből is van azonban egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznunk, a többivel nem foglalkozunk.
Egy pár kerék felepítéset nézzük meg!
Áll magából a két kerékből, és van a tengely.
A tengely viszont nem zakatol, tehat elhanyagolható.
Marad két darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket!
Az kör alakú! A kör teruletét úgy számítjuk ki, hogy r2*Pi (r a négyzeten szorozva Pi-vel).
A képletből a Pi=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább.
Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megint csak nem zakatol.
Mi maradt meg?
Hát a NÉGYZET!
És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL zakatol a vonat kereke!
